Lévai Református Egyházközség

„Per spinas ad rosas”

2011. augusztus 16-20.

„Én vagyok az út, az igazság és az élet.”

Az idén negyedik alkalommal került sor, ezúttal a Balaton északi partján, a lévai gyülekezet családi és többgenerációs táborára. A Balatongyörök-i ifjúsági tábor területén, csodálatosan szép, festői környezetben töltöttünk el 5 napot, amelyből az augusztus 20-i zárónapra, Budapestre utaztunk.

A táborozásnak összesen 42 résztvevője volt, akiket két csoportra osztottunk, a 15 év felettiek és alattiak csoportjára. Mindkét csoportban 21 személy foglalt helyet. A táborozók korösszetétele is ideális volt, a 24 fiatal és gyermek mellett, 13 felnőtt és 6 nyugdíjas alkotta a közösséget.

A tábor mottóját a Szentírásból választottuk „Én vagyok az út az igazság és az élet”. A felnőttek és fiatalok csoportjában a gazdag ifjú történetére építettük a foglalkozásokat és három kérdésre kerestük a választ: Milyennek ismerem önmagam, milyennek lát engem Krisztus és hogyan lehet Krisztus által vezetve, jó döntéseket hozni.

A gyerek és serdülők csoportja egy felfedezésre indult. Ebben 4 bibliai történet volt a segítségükre. A gyerekek a bibliai történeteken keresztül felfedezték Jézusban az Isten Fiát, a Messiást, a gyógyítót és a bűntől megszabadítót.Képek a táborról

Minden egyes nap, a reggeli futással (önkéntes) kezdődött, amelybe a táborozók negyede, a tornába pedig mindenki (egy két kivétel csak ritkán akadt) szorgalmasan bekapcsolódott. Andruska Csaba tornafelelősünknek köszönhetően kicsi és nagy egyaránt mozgásba lendült. A reggeli csendes áhítatokat a tábor munkatársai Valkó Ildikó, Molnár Ildikó, Kiss Emese és Göbő Judit tartották. Köszönet a bátor kiállásért, a hitünket erősítő gondolatokért.

A délelőttök nagyobb része az üzenet átadásával telt, a fennmaradó részben a kézműveseké a sporté és a vetélkedőké volt a főszerep. A csoportos foglalkozás előtt ifjúsági énekeket tanultunk és énekeltünk Göbő Sándor segítségével. A kézműves foglalkozáson sok-sok értékes ajándék és kedvesség készült Göbő Judit segítségével. A délután a kirándulásé volt. A kitűnő időnek köszönhetően mindenki kedvére fürdőzhetett a 26 fokos vízben. Kétszer voltunk a szomszédos vonyarcvashegyi strandon, amely a legszebb és legvonzóbb volt ezen a környéken. Egy alkalommal pedig egy keszthelyi szabad strandot vettünk célba. Lázas igyekezettel kerestük a fürdőhelyet, de végül be kellett érnünk egy fizetőssel (csak a keszthelyieknek volt „szabad”).

Az érkezőnap a tihanyi félszigeten töltöttünk el egy szép délutánt. Egyik délután a táborhoz közeli Afrika Múzeumot látogattuk meg és az állatkertben is sétát tettünk. Sok érdekességet láttunk, elefántcsontból készült asztalt és foteleket, sok-sok afrikai trófeát és különlegességet.

Az esti program, esti mesével, sok játékkal és énekkel telt. A tábori mesék előadásának a megszervezését tapasztalt, profi tábori rendezők kezébe adtuk: Valkó Ildikó, Molnár Ildikó és Kiss Emese egy-egy estére vállalták a director szerepét. Az ő feladatuk volt a mese kiválasztása, a társulat összeverbuválása és a forgatókönyvírás mellett a darab rendezése is.

A gyorstalpalón kiképzett színészek mindig nagy-nagy szakértelemmel, lelkesedéssel és átéléssel adták elő az esti darabot. Nem is csoda, hogy a lelkes és értő közönség minden este tapssal jutalmazta a produkciókat.

Az egyik este folyamán a györöki centrumba és mólóra is elsétáltunk (2 km gyalog) Az üdítő táv megtétele után a zarándoklókat a falu szép főutcája és mólója fogadta, valamint az Ismerős Arcok nevű zenekar koncertje.

Az utolsó este a tábor élményeit vettük sorra. Mindenki igyekezett kitalálni, ki volt az ő angyalkája, akitől a legtöbb figyelmet és segítséget kapta az elmúlt napokban.

A sportvetélkedők zömét, ahogy azt már megszokhattuk a Valkó család nyerte. A (szoba)tisztaság nevű vetélkedőn 5 szoba is maximális pontot érte el. És ami még sohasem fordult elő, hogy egyetlen egy szoba sem lógott ki a többiek sorából, mind a fiús mind a lányos szobák egész héten hajtottak a jó pontokért és a szobáikat szép rendben tartották.

Az utolsó nap is emlékezetesre sikeredett. A délelőtt a táborzáró istentiszteleten összefoglaltuk a legfontosabb gondolatokat és üzeneteket, majd elutaztunk Budapestre, hogy ott töltsük az aug.20-i ünnepet. Nagy élmény volt a Dunaparton sétálni, a Parlamentben a koronázási ékszereket megtekinteni és a tűzijáték is felejthetetlen élményt jelentett.

Az új kivilágítást kapott Parlament épülete lenyűgöző látványt nyújtott a Batthyányi térről. Ezek a pillanatok miatt is felejthetetlen volt ez a néhány együtt eltöltött nap.

Istennek adunk hálát, azért, hogy megáldotta szolgálatunkat és megtartott bennünket az útjainkon is. Fantasztikus és felejthetetlen volt a Balaton, az ünnepi köntösbe öltözött Budapest. A táborban nagyon finomakat főztek a konyhán, ezért dicséret illeti a helyieket is. A legnagyobb érték mégis az volt, hogy összetartó, a másikra odafigyelő, segítőkész közösségre találtunk egymásban. Külön ékessége volt a táborozásnak, hogy a gyülekezet felnőtt tagjai közül is velünk tartott egy lelkes csoport, akik igazi színfoltjai voltak közösségüknek, nekik is és minden résztvevőnek kijár a köszönet. Soli Deo Gloria. (kgy)